Elsősorban a befektetési alapok, másodsorban a lekötött betétek, harmadsorban pedig az életbiztosítások lettek az első vesztesei a lakossági állampapír-értékesítés nyár eleji felpörgetésének - olvasható ki az MNB ma közzétett, második negyedéves adataiból. Az első félévben 100 forintnyi új lakossági megtakarításból 62 forint állampapírba ment, 17 forint a folyószámlán, 10 pedig készpénzben maradt. Eddig semmi sem valósult meg a készpénztartásnak a kormány által ígért visszaszorításából: soha nem látott készpénztömeg hever a lakosságnál.
Rég látott, 14,8%-os díjbevétel-robbanást hozott a magyar biztosítók számára 2019 első negyedéve, miközben a nyereségük valamivel 22 milliárd forint fölött stagnált. A piac bővülése mögött azonban több átmeneti tényezőt is találunk, ilyen a baleseti adó beépítése a biztosítási díjakba, illetve az egyszeri díjas vegyes életbiztosítások szokatlan értékesítési dömpingje. Ez utóbbiak, illetve a kötelező biztosítások nélkül 4,1%-kal nőtt a piac, ami szerény teljesítmény a jelenlegi gazdasági környezetben.
Ugyan a készpénzhasználat ellen hirdetett háborút a kormány, nagy a valószínűsége, hogy végül nem a készpénzre, hanem a pénzügyi szektor saját termékeire gyakorol majd érdemi kiszorítási hatást a lakossági állampapír-értékesítés tervezett felpörgetése. A lekötött betétek visszaszorulása persze nem most kezdődik: már hat éve tart, ennek ellenére még évekig nem lesznek rászorulva a bankok, hogy kamatemeléssel versenyezzenek a megtakarítók kegyeiért. A forrásbőség miatt az állampapírok további térnyerése anélkül lehet kegyelemdöfés az egykor legnépszerűbb megtakarítási formának, hogy ez kicsit is fájna a hitelintézeteknek. Profit szempontból pedig akár hosszabb távon is kapóra jöhet a bankoknak, hogy helyettük is az állam fizeti a lakosság kamatbevételeinek jelentős részét.
Kiváló éve volt tavaly a magyar bankrendszernek, különösen a legnagyobb szereplőnek: az OTP hozta tavaly a szektor 648 milliárd forintos adózás utáni nyereségének csaknem a felét. Magyarország 9 nagybankjából 5 hozta nyilvánosságra eddig 2018-as számait, összefoglaljuk, mit tudunk tőlük eddig.
Óvatos becsléssel is százmilliárdos nagyságrendben fogják felvenni a fiatal magyar házaspárok a kormány által július 1-jétől bevezetendő kamatmentes babaváró hitelt - vélik a Portfolio által megkérdezett hitelezési szakértők. A Deloitte, a Duna House és a Bank360.hu szakértői megosztottak abban, mekkora negatív hatása lesz ennek a lakáshitelek piacára, a személyi kölcsönök piacán viszont annál egyértelműbb kiszorító hatást várnak, még a gyereket egyáltalán nem vállaló fiatalok körében is. A Portfolio közelgő Hitelezés 2019 konferenciáján a bankok vezetői is elmondják véleményüket a babaváró hitel várható sikeréről és hatásairól, érdemes lesz eljönni.
A magyar internetezők 31%-a hallott már a kormány által idén bevezetni tervezett nyugdíjcélú megtakarításról, közülük 38% tartja jó, 21% pedig rossz ötletnek. 9% már most, a részletek ismerete nélkül beszállna az új nyugdíjkötvénybe - derült ki a Gemius és a Portfolio február közepén készült felméréséből, amelyben a nyugdíjjal és a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos legkülönbözőbb kérdésekről kértük ki az internetezők véleményét. A válaszadók 5%-a gondolja csak úgy, hogy kényelmesen meg fog tudni élni az állami nyugdíjból, negyede pedig egyáltalán nem számít állami nyugdíjra, ezért is gondolják sokan fontosnak, hogy felkészüljenek. A legtöbben úgy vélik, időskori munkával vagy ingatlanbefektetéssel érdemes kiegészíteni az állami nyugdíjat.
2015. február 9-e - ezt a napot máig emlegetik a magyar bankszektorban. Ez volt ugyanis az a fordulópont, amikor az Erstének és az EBRD-nek tett szándéknyilatkozattal megindult a magyar kormány és a hazai bankszektor kapcsolatának normalizálódása. Már-már esküdt ellenségekből együttműködő partnerek lettek, és időközben a piaci környezet is a felismerhetetlenségig megváltozott. Láss csodát: az előző négy év majdnem 1000 milliárd forintos vesztesége után a következő négy évben csaknem 1700 milliárd forintnyi nyereséget értek el a magyar bankok. Ez utóbbi több mint harmadát, 648 milliárd forintot a tavalyi évben kasszírozták be a hitelintézetek. Hogy ez miként jött nekik össze 2018-ban, arról most 12 vadonatúj ábrát mutatunk, részletesebben pedig a témával április 11-ei Hitelezés 2019 konferenciánkon foglalkozunk.
A díjmentes készpénzfelvétel és a tranzakciós illeték megszüntetését, a készpénzben lévő vagyonokkal való "szembekötősdi" befejezését és a 300 ezer forint feletti tranzakciókra vonatkozó készpénztilalom bevezetését javasolja interjúnkban az Erste Bank vezérigazgató-helyettese. Harmati László szerint az állampapír-állomány további bővítése csaknem lehetetlen a készpénzállomány korlátozása nélkül, erre jó lehetőséget ad az azonnali fizetés július 1-jei bevezetése, amely a bankszámlás értékajánlatok és fizetési szolgáltatások teljes újrapozicionálását is kikényszeríti. Harmati Lászlóval sok más mellett a lakossági hitelezés helyzetéről is beszélgettünk, a lakáshitelezésben szerinte az idei lesz a csúcsév.
Nem valószínű, hogy az új állami nyugdíjkötvény túlzottan nagy piacot venne el a magyar nyugdíjbiztosítási piac szereplőitől, egy újabb lehetőség az öngondoskodásra inkább bővítheti a piacot - mondja a legnagyobb magyar biztosító, a Allianz Hungária elnök-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Kisbenedek Péter szerint egész ökoszisztémák kialakításának nyithatnak utat az alapvető innovációk, köztük az Allianz aktív közreműködésével idén év elején elindult E-kárbejelentő. Jövő keddi Biztosítás 2019 konferenciánk biztosítóvezéri panelbeszélgetésének résztvevőjével a hazai biztosítási piac aktualitásairól, többek között a lakásbiztosításokkal kapcsolatos felügyeleti kritikáról is beszélgettünk.
Idén nyártól akár 27,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást és hozzá 15 millió forint kedvezményes kölcsönt is kaphatnak azok, akik három új gyermeket vállalnak és új építésű ingatlanba vagy kistelepülésen lévő használt ingatlanba költöznek - vált világossá az elmúlt két hétben. A két új gyereket vállalóknál 6,6+17 millióról, az egy új gyermeket vállalóknál 0,6+10 millióról beszélhetünk legjobb esetben. Bemutatjuk, hogy jönnek ki ezek az összegek, és mit lehet tudni eddig az új családtámogatásokról.
A Takarék Csoporton belüli összeolvadások, az MKB Bank tőzsdére vitelének előkészítése és a Budapest Bank privatizációjával kapcsolatos tárgyalások (három látszólag független folyamat) mind egyetlen jövőbeni esemény irányába mutathatnak. A Takarék, az MKB és a Budapest Bank esetleges összeolvasztásából a hosszú évtizedek óta piacvezető OTP-nél is nagyobb hitelállománnyal és nagyobb fiókhálózattal rendelkező "szuperbank" jönne létre.
Szinte hajszálpontosan annyi lakáshitelt, és másfélszer annyi személyi kölcsönt vett fel 2018-ban a magyar lakosság, mint a 2008-as rekordévben. Az MNB ma közzétett adatai szerint tavaly 28%-kal vettünk fel több hitelt, mint egy évvel korábban. Karácsony előtt azonban történt valami: megtört a kétszámjegyű éves növekedés, és hasonló (szezonalitással nem, de az EU-források beáramlásával talán magyarázható) szakadás történt az amúgy éves rekordot döntő vállalati hitelezésben is.
Jövő csütörtöki pénzügyi konferenciánk CFO-kerekasztalának résztvevője lesz Lehoczky Zoltán, a Gránit Pólus pénzügyi vezetője, akit most a Westendet tulajdonló cég tőzsdére viteléről, a cégcsoport pénzügyi aktualitásairól és a kamatkörnyezet esetleges emelkedéséről is kérdeztünk.
Egy hónap múlva kiderül, ki lesz az év vállalati pénzügyi vezetője Magyarországon. November 8-án, az ország legfontosabb pénzügyi vezetőit felvonultató Business and Finance konferencián kerül ugyanis átadásra a Portfolio és a Credit Management Group közös "CFO of the year" díja. A vállalatok október végéig jelölhetik pénzügyi, gazdasági vezetőjüket a rangos elismerésre.
Nem sok olyan ország van Európában, ahol akkora népszerűségnek örvendene a készpénz, mint nálunk. Ha folytatódik a trend, csaknem 5000 milliárdra fog nőni év végére a magyar lakosság készpénzállománya. Ez a GDP 12%-át jelentheti, ami óriási luxus a kormány és a pénzügyi szektor számára is. A készpénz jelentős részét nem fizetési célból, hanem kényszer-megtakarításként tartjuk, pedig ez a készpénzfelesleg becsatornázható lehetne a pénzügyi szektor számára is. Megnéztük, mit nyernének vele az egyes szektorok, a megtakarítási piac különféle szereplői.
Egyre több lakást vásárlunk hitelből Magyarországon: a részben hitelből vett lakások aránya tavaly elérte a 48%-ot, amire 2005 óta csak egyszer, éppen tíz éve volt példa. A KSH ma közzétett lakáshitelezési adatai szerint az átlagos lakáshitelösszeg 8%-kal, a hitelfelvételek darabszáma pedig 23%-kal nőtt 2017-ben. Még mindig nagyon magas, 73% volt azoknak a friss lakáshiteleknek az aránya, amelyeket használt lakás vásárlására fordítottunk. A lakáshitelezés aktualitásaival szerdai Hitelezés 2018 konferenciánkon részletesen is foglalkozunk, érdemes lesz eljönni. Hitelkalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Sorra lepleződnek le a kémek.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Töretlen az orosz erők előretörése.
Elszabadultak az indulatok.
Ha tényleg elkobozzák a befagyasztott vagyonát.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
